| | | | | | "Ne félj!" 2Móz 15,16 | "Én vagyok!" Jn 18,5 | | | | Rettentő félelem szakad rájuk, hatalmas karodtól néma kővé válnak, míg átvonul a néped, URam, míg átvonul ez a nép, amelyet szerzettél. | | Azok pedig így feleltek: „A názáreti Jézust.” „Én vagyok” - mondta Jézus. Ott állt velük Júdás is, aki elárulta őt. | | | | Félelem és aggodalom lepi meg őket; karod hatalmától elnémulnak mint a kő, míg átvonul néped, Uram! Míg átvonul a nép, a te szerzeményed. | | Felelének néki: A názáreti Jézust. Monda nékik Jézus: Én vagyok. Ott állt pedig ő velök Júdás is, a ki elárulta őt. | | | | Félelem és rettegés fogta el őket, karod erejétől megmerevedtek, mint a kő. Így vonult át néped, Uram, így vonult át a néped, melyet kiváltottál. | | „A názáreti Jézust” - felelték. Jézus megmondta nekik: „Én vagyok.” Júdás is ott volt köztük, aki elárulta. | | | | Mózes hálaénekében tudósít az Urat és népét üldöző egyiptomiak féleméről, míg János a Jézust elfogók rettenetéről és hódolatáról számol be az örök Vagyok név hallatára; s a Júdás-csókra sincs szükség, az Úr önként adja fel magát s bemutatkozik az őt bármilyen szándékkal keresőknek - Te már kerested-e őt?! | | | | | |