| Böjt 3. hetében az Útmutató reggeli és heti igéi az Isten Bárányára irányítják tekintetünket; aki szolgálni jött és halálra adta magát érettünk (lásd Jn 1,29.36), hogy el ne vesszünk bűneinkben, hanem elnyerjük az örök életet. „Jézus Krisztusban van a mi váltságunk az ő vére által: a bűnök bocsánata az ő kegyelmének gazdagsága szerint.” (Ef 1,7; LK) Oculi: „Szemem állandóan az Úrra néz.” (Zsolt 25,15) „Jusson színed elé az én imádságom! Hozzád emelem tekintetemet, aki a mennyekben lakozol.” (GyLK 758,1) Nézzünk fel Jézusra (lásd Zsid 12,2), s kövessük őt; mert a keresztyének küldetése: Imitatio Christi! Ő ma is hív: „Kövess engem! …menj el, és hirdesd az Isten országát!” (Lk 9,59.60) S Pál, így bátorít: „Legyetek tehát Isten követői mint szeretett gyermekei, és éljetek szeretetben… Mert egykor sötétség voltatok, most azonban világosság vagytok az Úrban.” (Ef 5,1.2.8) Urunk előre meghirdeti az ő követésének előfeltételeit: „Ha valaki nem hordozza a maga keresztjét, és nem jön utánam, az nem lehet az én tanítványom.” (Lk 14,27) „Bár a keresztet nem azért vállaljuk, mintha ezzel szeretnénk üdvözülni, vagy csak a legcsekélyebb érdemet is szerezni, mégis Krisztus példája szerint szenvednünk kell, hogy hozzá hasonlóvá legyünk.” (Luther) Jób, Istenéhez fordul böjti kérdéseivel: „Micsoda az ember, (…) hogy így törődsz vele? Miért nem veszed le rólam a szemed? Miért nem bocsátod meg vétkemet, miért nem nézed el bűnömet?” (Jób 7,17.19.21) A mennyek országa minden áldozatot megér; hasonló a szántóföldben elrejtett kincshez és a nagyértékű gyöngyhöz. Az ember „örömében elmegy, eladja mindenét, amije van, és megveszi azt…” (Mt 13,44) Ám a gazdag ifjú nem így tett; pedig az örök életet akarta elnyerni! Jézus kérte őt: „menj el, add el vagyonodat, oszd szét a szegényeknek, és kincsed lesz a mennyben; azután jöjj, és kövess engem! Amikor hallotta az ifjú ezt a beszédet, szomorúan távozott, mert nagy vagyona volt. A tanítványok így szóltak: Akkor kicsoda üdvözülhet? Jézus rájuk tekintett, és ezt mondta nekik: Embereknek ez lehetetlen, de Istennek minden lehetséges.” (Mt 19,21–22.25–26) Jézus megismétli követésének kizáró okait: aki bárkit jobban szeret, mint őt; „és aki nem veszi fel keresztjét, és nem követ engem, az nem méltó hozzám. …aki pedig elveszti életét énértem, az megtalálja azt.” (Mt 10,38.39) Pál saját kezével írott vallomása ez: „Én azonban nem kívánok mással dicsekedni, mint a mi Urunk Jézus Krisztus keresztjével, aki által keresztre feszíttetett számomra a világ, és én is a világ számára.” (Gal 6,14) „Jézus hív: »Jertek énutánam! / Vegyétek föl keresztetek! / A keskeny útra térjetek!« // Kövessük őt, a drága Mestert!” (EÉ 438,1.5) * Lk 9,57-62 & Ef 5,1-2(3-7)8-9 / Lk 14,(25-26)27-33(34-35) / Jób 7,11-21 / Mt 13,44-46 / Mt 19,16-26 / Mt 10,34-39 / Gal 6,(11-13)14-18 * |