2018.10.07. Lelki Elemózsia 7 napra [2018.10.04 ]

LELKI ELEMÓZSIA 7 NAPRA

„Gyógyíts meg, Uram, akkor meggyógyulok, szabadíts meg, akkor megszabadulok.”

(Jer 17,14)

Szentháromság ünnepe után a 19. héten az Útmutató reggeli és heti igéi az Isten és az ember munkájáról tanítanak. Mi, azért járjunk elhívásunkhoz méltóan a munkában; mert az Úr Jézus kijelentette: Az én Atyám mind ez ideig munkálkodik, én is munkálkodom.” (Jn 5,17) S Atyja akaratát teljesítette e világban ő; az áldott Orvos, akihez heti igénk szavaival is fordulhatunk! „Jó az Úr, örökké tart az ő kegyelme, és hűsége nemzedékről nemzedékre.” (Zsolt 100,5; LK) Jézus, látva a bénát elé vivők hitét; „így szólt a bénához: Fiam, megbocsáttattak a te bűneid.” Jézus: egylényegű az Atyával! – „Azért, hogy megtudjátok, az Emberfiának van hatalma bűnöket megbocsátani a földön – így szólt a bénához: Neked mondom, kelj fel, vedd az ágyadat, és menj haza!” (Mk 2,5.10–11) „Mondom néktek, öröm lészen Isten angyali között egy megtérő bűnösön.” (GyLK 692) Pál írja: „újuljatok meg lelketekben és elmétekben, öltsétek fel az új embert, aki... A tolvaj többé ne lopjon, hanem inkább dolgozzék, és saját keze munkájával szerezze meg a javakat, hogy legyen mit adnia a szűkölködőknek.” (Ef 4,23.24.28) Isten próbára tette népét a pusztában; a keserű víz édes lett Márában! S kijelentette: „én, az Úr vagyok a te gyógyítód. Azután elérkeztek Élimbe. Ott ütöttek tábort a víz mellett.” (2Móz 15,26–27) Jézus tettei: isteni hatalmának a jelei. Megérintve őt, így szólt a lepráshoz: „Akarom, tisztulj meg! És azonnal megtisztult...” (Lk 5,13) Szombaton, valamelyik zsinagógában ezt mondta a tizennyolc éve meggörnyedt asszonynak: megszabadultál betegségedből. És rátette a kezét, mire ő nyomban felegyenesedett, és dicsőítette az Istent.” (Lk 13,12–13) S Luther, így vall: „Volt idő, midőn ilyenkor azt hittem volna, hogy Isten elhagyott. Ma már azonban a betegség épp oly kedves nekem, mint az egészség. Mivel Isten: kegyelmes Atyám, mindez kedves s drága nekem.” Az Úr Jézus meggyógyította Péter lázas anyósát és sok megszállottat. „Minden beteget meggyógyított, hogy beteljesedjenek az Ézsaiás próféta által mondottak.” (Mt 8,16–17; lásd Ézs 53,4) A próféta, Isten gondviselő szeretetét kéri életére: „légy oltalmam a veszedelem napján! Gyógyíts meg, Uram, akkor meggyógyulok, szabadíts meg, akkor megszabadulok, csak téged dicsérlek.” (Jer 17,17.14) Pál, meggyógyított egy születésétől fogva sánta lábú embert Lisztrában; ezt mondva neki: Állj a lábadra egyenesen! Ekkor az talpra ugrott, és járt.” A pogány sokaság áldozatot akart bemutatni az apostoloknak, de ők hirdették nekik; „hogy ezekből a hiábavaló dolgokból térjetek meg az élő Istenhez, aki...” (ApCsel 14,10.15) „A te gyógyító szent kezed / Orvosolta fájdalmam, // Életben megtartottál. … / Jézus, én reménységem!” (EÉ 373,3.4) G. A.

Megjegyzés: Az aratási hálaadó ünnep igéi: Zsolt 145,15; Lk 12,(13–14)15–21; 2Kor 9,6–15.

Vissza