LELKI ELEMÓZSIA 7 NAPRA

 „Áldott a mi Urunk Jézus Krisztus Istene és Atyja, aki nagy irgalmából újjászült minket

Jézus Krisztusnak a halottak közül való feltámadása által élő reménységre.” (1Pt 1,3)

Húsvét ünnepe után az 1. héten az Útmutató reggeli s heti igéi hírül adják: Krisztus feltámadt megigazulásunkért! Ő az új élet Teremtője, aki legyőzi a mi hitetlenségünket is! „Ha valaki Krisztusban van, új teremtmény az. A régiek elmúltak: íme, újjá lett minden.” (2Kor 5,17; LK) Heti igénket Luther így érti: „Újjászületésünk Krisztus feltámadásából ered. Isten szül minket újjá az igazság igéjével, amely Isten ereje. Ez elevenít meg és üdvözít mindeneket, akik benne hisznek.” Az ősegyházban a húsvétkor megkeresztelt hívek eddig viselték fehér ruhájukat és fehérvasárnap először részesültek az úrvacsora szentségében. Quasi modo geniti: „Mint újszülött csecsemők.” (1Pt 2,2) Feltámadása után nyolc nappal, Jézus ismét megjelent tanítványainak, „és ezt mondta: Békesség nektek!” „Él az én Uram, áldott Megváltóm, Istenem és szabadításom.” (GyLK 678) S így szólt Tamáshoz: „Mivel látsz engem, hiszel: boldogok, akik nem látnak, és hisznek.” (Jn 20,26.29; lásd Zsid 11,1.27) A hit látja a láthatatlant; s Péter Istent magasztalja a hívők reménységéért: Jézust „szeretitek… őbenne hisztek… és dicsőült örömmel örvendeztek, mert…” (1Pt 1,8–9) A szeretet apostola a hit győzelmét hirdeti az újjászületetteknek: „Mert aki Istentől született, az legyőzi a világot, és az a győzelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.” (1Jn 5,4) „Az Úr pedig jóra fordította Jób sorsát, miután Jób imádkozott barátaiért.” Az Úr szolgája helyesen beszélt róla. „Az Úr pedig jobban megáldotta Jóbot azután, mint azelőtt.” (Jób 42,10.12) Az Ószövetség evangélistája a választott nép jövendő boldogságáról prófétál: „Örüljetek Jeruzsálemmel! Vigadjatok vele mindnyájan, akik szeretitek!” (Ézs 66,10) Isten kegyelme által irgalmat nyertünk, s igéje által Krisztusban megigazultunk; ezért üzeni Péter: „Ti választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet vagytok, Isten tulajdonba vett népe, hogy hirdessétek nagy tetteit…” (1Pt 2,9) János láthatta a vértanúk seregét: „a trón előtt és a Bárány előtt álltak fehér ruhába öltözve, kezükben pedig pálmaágak, … a Bárány, aki középen a trónnál van, legelteti őket, elvezeti őket az élet vizének forrásaihoz, és Isten letöröl szemükről minden könnyet.” (Jel 7,9.17) Az Úr Jézus elhívásának bizonysága az etióp kincstárnok megtérése is. „Fülöp beszélni kezdett, és az Írásnak ebből a helyéből (lásd Ézs 53,7–8) kiindulva hirdette neki Jézust. Ő így válaszolt: Hiszem, hogy Jézus Krisztus az Isten Fia.” (ApCsel 8,35.37) „Eljött hozzánk az üdvösség, / Mely kegyelemből árad; // Mert a keresztség és a hit / Megnyitja a menny kapuit, / Hogy soha el ne vesszünk.” (EÉ 320,1.4) G. A.