LELKI ELEMÓZSIA 7 NAPRA

 „Egyenesedjetek fel, és emeljétek fel a fejeteket, mert közeledik a megváltásotok.” (Lk 21,28)

Advent 2. hetében az Útmutató reggeli s heti igéi az Emberfia második eljöveteléről tudósítanak. Ám addig; két advent között élünk: ítélet előtt, kegyelem alatt! „Az Emberfia eljön az ő Atyjának dicsőségében, és megfizet mindenkinek az ő cselekedetei szerint.” (Mt 16,27; LK) „Hirdessétek a népeknek, és mondjátok: íme, az Isten, a mi Üdvözítőnk eljő.” (GyLK 709) Jézusban eljött a Megváltó, aki eltávolítja a gonoszságot népe közül, eltörölve bűneiket; de második eljövetele világítélet lesz! „És akkor meglátják az Emberfiát eljönni a felhőben nagy hatalommal és dicsőséggel.” Ő előre elmondta; „tudjátok meg: közel van az Isten országa. Az ég és a föld elmúlik, de az én beszédeim nem múlnak el.” (Lk 21,27.31.33) Jakab így int: „Legyetek tehát ti is türelemmel, és erősítsétek meg a szíveteket, mert az Úr eljövetele közel van.” (Jak 5,8) Isten ítéletet tart a világ fölött; de felzeng a megváltottak hálaéneke: „Mert erős vára vagy a nincstelennek, erős vára a szegénynek a nyomorúságban, oltalom a zivatarban, árnyék a hőségben.” (Ézs 25,4) A felmagasztalt Krisztus üzenete nem csak az efezusi gyülekezetnek íródott: „de az a panaszom ellened, hogy nincs meg már benned az első szeretet. ...térj meg, és tedd az előbbi cselekedeteidet, különben... Aki győz, annak enni adok az élet fájáról, amely...” (Jel 2,4.5.7) Pál tudja, e földön „hitben járunk, nem látásban.” S emlékeztet; „mindnyájunknak leplezetlenül kell odaállnunk Krisztus ítélőszéke elé, hogy mindenki megkapja, amit megérdemel, aszerint, amit e testben cselekedett: akár jót, akár gonoszat.” (2Kor 5,7.10) Jövendölés hangzik Izráel hazatéréséről: „Ezt mondja az Úr: Ujjongjatok, örüljetek Jákób sorsán, vigadozzatok a népek élén, hirdessétek, és mondjatok dicséretet: az Úr megszabadította népét, Izráel maradékát!” (Jer 31,7) Az Úr Jézus a nagytanács előtt kijelentett, hogy ő az Isten Fia. „De mostantól fogva ott ül majd az Emberfia a mindenható Isten jobbján.” (Lk 22,69) Pál az Úr igéjével mondja el a feltámadás rendjét; visszajövetelekor „maga az Úr fog alászállni a mennyből, és először feltámadnak a Krisztusban elhunytak, azután mi, akik élünk, és megmaradunk, velük együtt elragadtatunk felhőkön az Úr fogadására a levegőbe, és így mindenkor az Úrral leszünk.” (1Thessz 4,16–17) Luther így tanít: „Krisztus mindenek bírája, élőké, holtaké, jóké, gonoszoké, igazaké és istenteleneké. De csak a Krisztusban elaludt hívők jutnak el a kibeszélhetetlen dicsőségre és kegyelemre.” S milyen is lesz az Úr érkezése (adventus Domini) a christianusok számára; amikor eljön az ő Atyjának dicsőségében? „Ó, boldog nap! / Az én Uram feltámaszt engem! / Felébredek, s élek a mennyben / Mindörökké!” (EÉ 519,3) G. A.