A vasárnapi m1 tv közvetítés innen is elérhető: http://videotar.mtv.hu/Videok/2011/10/30/12/Evangelikus_istentisztelet__Kozvetites_Nyiregyhazarol.aspx

Képes tudósítás található  a szombati eseményekről az Evangélikus Portálon. S a két napról szóló krónika, két fotógalériával: az Evangélikus Portálon is!

Demcsákné Balczó Ildikó előadása olvasható is itt: https://garainyh.hu/wordtar2/wordtar2.php?d=Lelekepito+irasok%2FDemcsakne+Balczo+Ildiko+irasai

  Kövekbe épített hitvallás ­– 225 éves a nyíregyházi evangélikus Nagytemplom                  

 – Hangos & képes krónika a kétnapos jubileumi ünnepség főbb eseményeiről

A reformáció ünnepe előtti hétvégén tartották meg az ország második legnagyobb evangélikus temploma felszentelésének 225. emlékünnepét, melyre Nyíregyháza város és a környékbeli települések minden (időközben önállósult) gyülekezetének tagjai hivatalosak voltak s mindkét napon meg is töltötték az ősi hajlékot. S közösen emlékeztek és adtak hálát erős váruknak; az Úristennek! „… hogy beszéljék el fiaiknak, hogy Istenbe vessék bizalmukat!” (Zsolt 78,6-7)

2011. október 29-én gyülekezeti nap volt a nagytemplomban. A nyitó áhítatot a harminc évig itt szolgált néhai Joób Olivér azonos nevű fia végezte, Zsolt 78,6-7. versei alapján. Igehirdetését írásban is rendelkezésünkre bocsátotta, melyben kettős feladatot bízott a mai nemzedékre: Figyeljenek a Szentírásban kapott tanításra, a múlt bizonyságtételére és adják azt át hűségesen az utánuk jövő nemzedéknek! A névadóját egy hete itt tartó Túróczy Zoltán Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Óvoda diákjai, s a kicsinyek is, színvonalas műsorukkal tettek hitet névadójuk szellemi öröksége mellett. Demcsákné Balczó Ildikó, néhai lelkészünk leánya, úgyis, mint az Evangélikus Nagytemplomért Alapítvány kuratóriumának elnöke, s mint a templom történetének hűséges továbbadója, előadásában felelevenítette a Nagytemplom, s a tőle elválaszthatatlan gyülekezet hőskorának néhány eseményét, hogy ennek ismeretében a múlt értékeinek a megbecsülésére buzdítson. A közelmúltig elválaszthatatlan volt a tirpák kegyességtől a Tranoscius énekeskönyv mindennapi használata. Dr. Ferenci Ilona, szlovák nyelvű énekeivel illusztrált, lebilincselő előadásában felelevenítette, milyen jelentős szerepet töltött be ez az énekeskönyv a nyíregyházi evangélikusok életében. S a mai énekeskönyvben található egy tucatnyi szép énekből többet közösen énekelt a már csak magyarul beszélő gyülekezettel. Sallai Gábor másodfelügyelő, szinte lehetetlen feladatra vállalkozott, amikor „könyv nélkül” beszélt a jubileum alkalmából kiadásra kerülő kötetről, ismertetve annak szerzőit, főbb fejezeteit; melyekhez szlovák, angol és német nyelvű tartalmi összefoglalót is készítettek. Az anyag digitális változatban készen áll a nyomdai kiadásra, s reméljük, néhány héten belül kezünkbe vehetjük a Kövekbe épített hitvallás című, lelkészek és laikusok által közösen írt, nemcsak történelemkönyvet. Itt jegyezzük meg, hogy az idén száz esztendős, ma is gyönyörűségesen megszólaló orgonán dr. Kovács László Attila szólaltatott meg 67 percben klasszikus Bach és Liszt orgonaműveket. Ezt a CD-t már meg is tudták vásárolni a jelenlévők, akik közül szép számmal látogatják a tavasztól késő őszig tartó időszakban a Zenés áhítatokat, orgonaesteket. Ebédszünetben, a Kollégium éttermében minden résztvevőt vendégül látott egy tál finom gulyáslevesre a gyülekezet. 

A délutáni program is áhítattal kezdődött, amelyen Balicza Iván szólaltatta meg az oltárkép feletti kettős címerpajzsban ó régi ócseh helyesírással és gót betűkkel írott igét, amit az oltárkép legutolsó helyreállításakor fedeztek fel a restaurátorok a rákerült festékréteg alatt. Mai fordításban így hangzik őseinknek a megfeszített Krisztust ábrázoló oltárképe felett „elrejtett” üzenete, hitvallása: „Krisztus a tulajdon vérével ment be egyszer s mindenkorra a szentélybe, és örök váltságot szerzett.” Jézusnak erről az áldozatáról, örök váltságáról hirdette az örömüzenetet (Zsid 9,11-12 alapján) a budavári lelkész. Majd a múltból a jelenbe ugrott ezen a mai 225 éves időutazáson a hallgatóság, mert meghallgathatták az Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium műsorát és új diákjainak ünnepélyes fogadalomtételét. A fiatalok saját testükkel formálták meg az épülő templomot és múltidéző szavaik, énekük hálakönnyeket csalt az idősebb evangélikus testvérek szemébe. Dr. Fabiny Tibor, írásban is megküldött előadásával még távolibb múltba, egészen a reformációig repítette vissza gondolatban hallgatóságát. A 494 évvel ezelőtt történtek kapcsán, a reformáció mai jelentőségéről szólt, több Luther idézettel színesítve léleképítő gondolatait. Majd egy mini kulturális blokk következet. Bereznai Zsuzsa lübecki szoprán énekművész két gyönyörű áriát szólaltatott meg műsorában. Őt, néhai Joób Olivér unokáját, a másnapi istentiszteleten is hallhattuk, akkor Mozart: Allelujah! c. művét szólaltatta meg. Pregitzer Fruzsina, Jászai Mari-díjas színművész versösszeállításának első száma Pecznyík Pál, 92. éves laikus versmisszionárius alkalmi költeménye volt: Második otthonunk!

Szünetben az ünneplő gyülekezet „átköltözött” a templommal szemben lévő általános iskola dísztermébe, hogy a másnapi tv-közvetítést a szerelők elő tudják készíteni. Itt a Luther Márton Kollégium zenés műsora fogadta őket. Majd fórumbeszélgetés helyett a nap házigazdája, dr. Kovács László Attila igazgatólelkész sorra megszólaltatta a jelenlévő nyíregyházi evangélikus lelkészeket és gyülekezeti elöljárókat, akik egy-két perces üzenetben fogalmazták meg útravaló gondolataikat az ünnep kapcsán. Záró áhítatában, Sándor Frigyes, Jézus könnyű terhéről szólt Mt 11,28-30 alapján. A gyülekezeti nap krónikájához tartozik még, hogy a templomban, az orgona mögötti karzaton megnyílt Garai Péter, – a templomot kívülről-belülről egy építész szemével bemutató –, 36 fotót tartalmazó kiállítása, amely akár a következő kerek évfordulóig is megtekinthető! Terveink szerint ezeket a képeket egy külön anyagban közzétesszük az Evangélikus Portál olvasói számára is, s ha erre járnak valamikor, nyitott kapukkal vár mindenkit a 226. esztendőben is az Isten háza, melyet tirpák őseink azért építettek ilyen méretűre, hogy immár heted ízig beférjünk!

Október 30-án, az élő M1tv közvetítés miatt, 11 órakor kezdődött az ünnepi istentisztelet, amely mozgó úrvacsorával ért véget. A liturgiában a jelenlegi és korábbi nyíregyházi lelkészek szolgáltak. Felcsendült az ünnep evangéliuma szlovákul is, Adámi László tolmácsolásában. Igehirdetését dr. Fabiny Tamás, az Északi Evangélikus Egyházkerület püspöke a jól ismert 46. zsoltár 1-8. versei alapján tartotta, a templomkapun s az orgonakarzaton is olvasható evangélikus köszöntés címével: Erős várunk az Úristen! Luther éneke 1529-ben jelent meg, s 1540-től magyarul is ismertté lett. A gyülekezetnek ez idáig éppen 46 parókus lelkésze volt, neveiket emléktábla őrzi a templomban.  A püspök, a 46. zsoltár kapcsán az őszi pünkösdről, a reformáció máig tartó jelentőségéről is szólt, idézve a 95 tétel közül az elsőt: Isten azt akarja, hogy az emberek élete ma is megtérés legyen! S az ünnepi sokaság végül, egy, a Meghívó programjában nem szereplő esemény részesévé lett: a püspök, a jelen lévő lelkészek közreműködésével a templom déli oldalán, elültetett egy juharfát; s felhangzott az első zsoltár, szlovák és magyar nyelven is.

A templomszentelési ünnepségsorozat záró eseményeként, vasárnap délután az ünnepi zenés áhítat keretében a hirdetett és az énekelt ige egyaránt Jézus Krisztust dicsőítette. Igehirdetésében dr. Fekete Károly, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora, Róm 8,14-17 alapján arról szólt, hogy Isten gyermekei vagyunk, Krisztus örököstársai, hogy vele együtt meg is dicsőüljünk. A város hívő protestáns népe a 18. században három „zárhullást” élt meg, s ebben példaképeink: szolgákból Isten fiai lettek, némákból Istenhez kiáltók és nincstelenekből az ő örökösei lettek! Az ünnepi alkalmon köszöntések is elhangzottak a város történelmi egyházainak képviselői, valamint a helyi önkormányzat részéről. S az emlékezés méltó zárásaként végül felcsendült a szerző vezényletével, dr. Kovács László Attila: Kő-kantáta című, hat tételből álló zeneműve (az 52. perctől hallható). Közreműködött: Fenyvesi Zsolt, a nyíregyházi evangélikusok énekkara, a Harmónia Kórus és a Szabolcsi Szimfonikusok. S az üzenet: a templomnak és a gyülekezetnek is csak Jézus az alapja! Így énekelte ezt a kórus: „Az a kő, amelyet az építők megvetettek, az lett a sarokkő! Jézus Krisztus ő! Nincs üdvösség senki másban, mert nem adatott az embereknek az ég alatt más név, amely által üdvözülhetnénk!”