BÖJTI NYITÁNY [2007.02.21 ]

Hét kérdés a böjt kapujában

JÉZUS KÜLDETÉSÉRŐL

 

Ötvened hetében, “hamvazó szerdán” kezdődik el a vasárnapok nélkül számított negyven napos böjt időszaka. E vasárnap vezérigéje Jézus harmadik bejelentését idézi. Mivel csak ezt a közlését olvashatjuk háromszor is a három szinoptikus evangéliumban, méltán tekinthetjük az ő legfontosabb bejelentésének. Ezek közös mondanivalóját – most a képzeletbeli érdeklődő olvasó gondolatban feltett hét kérdésére adott válaszban – kíséreljük meg összefoglalni, azzal a meggyőződéssel, hogy a felmerülő többi kérdésre az ige fényében a Szentlélek válaszát is megkapják mindazok, akik nem kétkedőn kutatják őt (EÉ 328,2). Jézus Krisztus küldetésének lényegét jelenti be, amikor három alkalommal is nyíltan szól az ő haláláról és feltámadásáról, amely helyettünk, miattunk és érettünk történt!

Első kérdésünk: Hol mondta el Jézus ezeket a döntő fontosságú szavait? Galileában, az ő földi munkálkodásának helyszínén, a szenvedések útjának kezdetén, amikor tanítványai közül sokan visszavonultak, és nem jártak vele többé. A Jeruzsálembe vezető úton megismételte mindezeket, tehát a passió nyitányának, s az erre emlékező böjti idő bevezető mondatainak is tekinthetjük Urunk szavait.      

Második kérdésünk: Kiknek mondta Jézus ezeket az önmagáról szóló jövendöléseket? Csak külön a tanítványaival közölte előre mindazt, ami vele történni fog.

Ebből adódik a harmadik kérdés: Kiről mondta Jézus mindezeket? Az Emberfiáról, akiről úgy beszélt, mintha egy harmadik személy lenne, akinek az eljövetelét várták a kegyes zsidók, de aki emberek kezébe adatik és emberi törvényszék előtt halálra ítéltetik. Nem ismerték fel az Emberfiában Isten egyszülött Fiát, akit Ő feltámaszt a halálból, és legkésőbb az utolsó ítéletkor mindenki találkozni fog vele.

A zsidó nép is találkozhatott vele személyesen, hiszen a negyedik kérdésre: Hová megy Jézus? – adott válasz szerint az ország fővárosába, vallási központjába, Jeruzsálembe indul tanítványaival, amikor eljön az ő órája. Ma is találkozhatsz vele életed országútján, és a nyomába szegődhetsz. Ne félj őt megkérdezni, mert a hívő előtt az Úr megfejti önmagát! (EÉ 328,2).

Ötödik kérdésünk is kíváncsiságunkról tanúskodik: Miért megy Jézus Jeruzsálembe? Ő ismételten közli tanítványaival, hogy az Emberfia emberek kezébe adatik. Éppen ezért indul, hogy ez végbemenjen, s így az Emberfián beteljesedik mindaz, amit a próféták megírtak. Csak feltámadása után értették meg ezt tanítványai is, amikor Jézus megnyitotta értelmüket, hogy értsék az Írásokat. Ekkor ismerték fel, hogy beteljesült mindaz, ami meg volt írva róla a Mózes könyvében, a próféták könyvében és a zsoltárokban.

De hogyan fogadták ott az ő tanítványai Jézus bejelentését? Kijózanít a hatodik kérdésünkre adott válasz: Húsvét előtt nem értették, semmit sem fogtak fel ezekből, és három éves tanítványság után is csak elszomorodni tudtak, no meg tiltakozni, mint Péter; Ez nem történhet meg veled! Még mi is csak a sírig látunk, és úgy élünk és beszélünk, mint aki nem látja a láthatatlant?! (Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan – mondta a róka a kis hercegnek.)

A legutolsó, de a legfontosabb, hetedik kérdésre adott választ próbáljuk úgy magunkra vonatkoztatva értelmezni, mint akik Isten szerint gondolkoznak; hiszen az Úr csodásan működik, de útja rejtve van (EÉ 328,1). Húsvét után talán nem rejtett ez a válasz a Te számodra sem: Miért kell megtörténnie Jézussal e négy eseménynek: sokat kell szenvednie, el kell vettetnie, meg kell öletnie, de fel kell támadnia? Erre a négy “isteni kell-re” csak egy közös válasz létezik a dióhéj evangéliumban! Ugye, el tudod mondani egészen személyesen is, mint a Te válaszodat: Mert úgy szeretett Isten engem, hogy egyszülött Fiát adta (érettem, helyettem és miattam), hogy ha hiszek őbenne, nem veszek el, hanem örök életem van!

Ezzel a hittel kövesd böjti utadon Megváltódat és Szabadítódat, szemlélve Jézus küldetésének; és a hét kérdésedre kapott válaszok beteljesedését. “Én lelkem, útra készülj, Kísérd el Uradat!” (EÉ 209,1). S végül elmondhatod: “Tied vagyok, Jézusom – Veled mindig győzhetek!” EÉ 208,5). –

Összeállította: Garai András

 

           

Vissza